Folgen
-
A következő MEE podcast adásában egy különleges mélymerülésre invitáljuk hallgatóinkat a magyarországi megújuló energia szektor legújabb fejleményeibe.
Körbejárjuk, hogy a kormányzati döntések, mint a rendkívüli szabályozási változások és a preferencialista bevezetése, miként formálják át a naperőművek és szélerőművek jövőjét, beleértve a szabályozási környezet, a hálózati integráció, és a finanszírozási feltételek új dimenzióit.
Csatlakozzanak hozzánk, ha érdekli Önöket a zöld átállás aktualitásai mellett a szélesebb kép is, beleértve a technológiai, gazdasági és társadalmi vetületeket a következő MEE podcast adásban!
Munkácsy Béla az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. Generalista kutatóként szakterülete a környezetgazdálkodás, ezen belül elsősorban a fenntartható energiarendszerek létrehozása és működtetése.
Zay Balázs A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen okleveles jogászként, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen környezetmérnökként végezett. Célja, hogy korábbi tapasztalatait a Klímapolitikai Intézetnél kamatoztatva hívja fel a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire, és közreműködjön a megoldások keresésében. -
A következő adás újfent rendhagyó, hiszen 3 vendéget hívtunk meg, de hibrid felállásban: egyikük az időeltolódás és a távolság ellenére is csatlakozik hozzánk virtuálisan. Ennek az oka pedig nem más, hogy egy olyan komplex témába tervezünk betekintést nyújtani, amire sem tér sem idő messze nem lehet elég… A mesterséges intelligencia világának legégetőbb kérdéseit tárgyaljuk meg.
Ebben az epizódban Mérő László, a matematikai pszichológia és a döntéselmélet szakértője, Antal Péter, az MI alkalmazások és etika specialistája, valamint Szepesvári Csaba, a gépi tanulás és a megerősítéses tanulás elismert tudósa osztja meg velünk tudását és perspektíváit. Tárgyaljuk a mesterséges intelligencia jelenlegi állását, jövőbeli lehetőségeit és kihívásait, beleértve az etikai kérdéseket, az MI fejlődésének hatását a társadalomra, és a technológia jövőbeni irányait. Köznapi értelemben a mesterséges intelligencia körüli felhajtást tervezzük valamelyest visszazárni a palackba, ha lehetséges, és megérteni, honnan jutottunk el idáig, mi várhat ránk, és az elektrotechnika, energetika tárgykörében milyen szerepet játszik az MI.
Antal Péter 1995-ben kapott M.Sc. “mérnök informatikus” diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1998-2002 között a Leuveni Katolikus Egyetem Villamosmérnöki kar vendégkutató, majd Ph.D hallgató, ahol a bioinformatika csoportjában szerez doktori fokozatot. 2002-2007 között tanársegéd, majd adjunktus a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek tanszékén. 2008-2011 között MTA OTKA posztdoktori kutató. 2008-tól vezetője a Computational Biomedicine (ComBine) munkacsoportnak, 2011-től docens, és 2019-től vezetője a tanszéki mesterséges intelligencia csoportnak. Kutatási területei: mesterséges
intelligencia, gépi tanulás, oksági kutatás, orvosi döntéstámogatás, bioinformatika, kemoinformatika.
Mérő László matematikus, 1974-84 között mesterséges intelligencia-kutató az MTA SZTAKI-ban. Az ELTE Pszichológiai Intézetének professzor emeritusa, 2007-2022 között a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora. Fő kutatási területei a gondolkodás- és a gazdaságpszichológia. A Darwin’s Marketing Evolution cég társalapítójaként 20 éve dolgozik a memetikai marketingkutatás területén. Játékfejlesztéssel is foglalkozik több mint 50 éve, játékait több amerikai és japán díjat is nyertek. A szélesebb intellektuális közönség számára írt könyvei eddig 11 nyelven jelentek meg.
Szepesvári Csaba a Kanadai CIFAR mesterséges intelligencia cím birtokosa, a Google DeepMind elméleti kutatócsoportjának vezetője és a Számítástudományok professzora az Albertai Egyetemen. PhD fokozatát 1999-ben szerezte a Szegedi József Attila Tudományegyetemen. Számos vezető folyóiratban és konferencián publikál rendszeresen, és három könyv (társ)szerzője. Jelenleg a Machine Learning Research folyóirat szerkesztője és a Mathematics of Operations Research folyóirat társ-szerkesztője, emellett rendszeresen vállal szerepet különböző mesterséges intelligencia és gépi tanulás konferenciák programbizottságaiban. Fő érdeklődési területe a gépi tanuláson alapuló megközelítések fejlesztése a mesterséges intelligenciában (AI). Társ feltalálója az UCT-nak, egy Monte-Carlo fa keresési algoritmusnak, amelynek egy változatát az AlphaGo programban használták, ami egy mérföldkőnek számító játékban legyőzte a Go játék professzionális csúcsát képviselő Lee Sedolt 2016-ban, tíz évvel az UCT feltalálása után. -
Fehlende Folgen?
-
Rendhagyó felállásban rendhagyó témával jelentkezünk. Egy szakértő és egy „civil” vendéggel vesézünk ki egy olyan témát, amit vagy nem tudott, vagy nem mert a szakma világosan, kizárólag szakmai tények mentén feldolgozni. A szaldó elszámolásról fogunk beszélgetni és ami körülötte van…
A szaldó elszámolás összetett témája gyakran okoz zavart a fogyasztók és a napelemes rendszerek tulajdonosai között. A mai beszélgetés – reméljük - tisztába teszi a félreértéseket és megvilágítja a legfontosabb kérdéseket: Mi a szaldó elszámolás valójában? Hogyan befolyásolja ez a napelemes rendszerek működését és gazdaságosságát? Milyen változásokon ment keresztül az elmúlt években Magyarországon? Szakértő vendégeinkkel megvizsgáljuk a szaldó elszámolás aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait. Feltárjuk a rejtett buktatókat, a lehetőségeket, és tanácsokat adunk arra, hogyan navigálhatnak a tulajdonosok ebben a bonyolult rendszerben.
Litkai Gergely, jogász, a Dumaszínház produkciós vezetője, fenntarthatósági menedzser. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti Eötvös József Gimnáziumban végezte, ezután az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán szerzett jogászdiplomát. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan az HBO Mennyi?! Harminc! című műsorában szerepelt. 1998-ban megnyerte a Magyar Rádió humorfesztiválját szerzői kategóriában. Korábban ügyvédként dolgozott; aktívan részt vesz a fenntarthatósági kérdésekben és a környezettudatosság terjesztésében. Számos projektben és kezdeményezésben vett részt, amelyek célja a zöld életmód népszerűsítése és a környezettudatos gondolkodás ösztönzése.
Sőrés Péter Márk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) szerzett villamosmérnök MSc oklevelet 2013-ban. Az oklevél megszerzése óta az egyetemen dolgozik, jelenleg tanársegédként a BME Villamos Energetika Tanszékén. Emellett az energiaiparban összetett, több üzletágat érintő üzleti elemzések elvégzésével foglalkozik új megoldások gyakorlati projektté történő lefordítását végezve csapatával. Számos projektben vezetőként, vezető szakértőként, illetve kezdeményezőként vett részt az energetikai jövőkép kialakítása, valamint üzleti projektek, energiahatékonysági termékfejlesztések területén. Kutatási szakterülete: energiapiacok felépítése, valamint a piacüzemeltető algoritmusok és a hálózati kapacitások aukciója. Kollégáival közösen több mint 50 tudományos közleményt jegyez, melyekre a független hivatkozások száma meghaladja a százat. Részt vett több, sikeresen teljesített, nemzetközi K+F+I projektekben, mint a szakmai munka koordinátora és üzleti megoldás fejlesztő. -
Nemzetközi szakmai szervezeteknek, például a Conseil International des Grands Réseaux Electriques (Cigré), az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE), a Centre International de Recherche sur l'Environnement et le Développement (CIRED), és más hasonló intézményeknek kiemelt szerepük van a villamos energetika területén. Ezeknek a szervezeteknek számos fontos jelentősége van: Szabványok kialakítása és harmonizálása; Tudományos és műszaki kutatás előmozdítása; Információ- és adatmegosztás; Politikai és jogi ajánlások; Globális együttműködés előmozdítása; Kapcsolatok kialakítása és hálózatépítés.
De a rengeteg konferencia, workshop, kongresszus, stb. rengetegében hogyan lehet eldönteni, melyik igazán színvonalas, és nekünk szóló? Erre keressük a választ tapasztalt vendégeinkkel!
Erdei Márk 2003-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2006-ig folytatta PhD tanulmányait, ahol abszolutóriumot is szerzett. 2011-ig különböző informatika cégeknél dolgozott, majd saját startup vállalkozásba kezdett. 2014-ben alapította meg társával az iContest informatikai kft-t, ahol azóta is dolgozik. Többek között a pénzügyi szektornak, az energetikai iparágnak szállítanak komplex megoldásokat.
Dr. NÉMETH Bálint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) szerzett oklevelet és PhD fokozatot. 2015-től a BME-n egyetemi docens, 2007-től a Nagyfeszültségű Laboratórium vezetője. 2009 és 2019 között az MVM OVIT Zrt. fejlesztési tanácsadójaként dolgozott. Kutatási és fejlesztési projektmenedzserként több különböző területen tapasztalattal rendelkezik, mint villámvédelem, dielektromos szigetelés, transzformátor diagnosztika, Elektromágneses összeférhetőség, ipari elektrosztatika, a túlfeszültség és a környezetvédelem. Számos nemzetközi bizottság tagja, mint a CIGRÉ A2, B2, B2.64, B2.87 WG, IEEE ESMO, IEEE 1067, ASTM, IEC TC 78, IEC 60895, valamint projektvezetője különböző európai H2020 projekteknek, mint például az INTERFACE, FLEXITRANSTORE, FARCROSS, ONENET.
Sütő Bence 1995-ben született Budapesten. Diplomáját 2019-ben a BME villamosmérnöki mesterképzésén szerezte, villamosenergia-rendszerek specializáción.
Az MSc alatt csatlakozott be a Villamos Energetika Tanszék oktatási és kutatási tevékenységébe, ahol azóta több tanszéki projektben is részt vett/vesz előbb PhD hallgatóként, majd 2023-tól egyetemi tanársegédként. A Smart Power Laboratórium kutatócsoport tagja. -
A magyar energetikai szektorban a szakember utánpótlásának kihívásairól beszélgetni kiemelten aktuális, mivel a terület gyors technológiai fejlődésen megy keresztül, ami új szaktudást igényel, mint például a megújuló energiaforrások vagy az intelligens hálózatok ismerete. Ezzel párhuzamosan, a demográfiai változások miatt az idősebb szakemberek nyugdíjazása szükségessé teszi az új generációs szakemberek bevonását. Ezen felül, az EU és a globális energiapolitikai változások, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem új kihívások elé állítja a szektort. Mindezek mellett az oktatási rendszereknek is lépést kell tartaniuk az iparági igényekkel, hogy a diákokat hatékonyan felkészítsék a jövő kihívásaira.
Tagyi Gábor, villamosmérnök, mérnök tanár, 1999-ben végzett a Kandó Kálmán műszaki főiskolán. 2002-től közgazdász szakmérnök több szakirányú képesítéssel: villámvédelmi felülvizsgáló, erősáramú berendezés felülvizsgáló, szakvizsgázott pedagógus, közoktatás vezető. 2008-től közgazdász tanár végzettséget szerez a Budapesti Corvinus Egyetemen. A MEE szakoktatója, az NSZFI, NMH és NSZFH szakértője, 2014 szeptembertől szakmai igazgatóhelyettes, műszaki tanár Budapesti Műszaki SZC Verebély László Technikumban.
Markovics Zsolt, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Oktatási bizottságának elnöke, az e.on vállalatcsoport szakképzési szakreferense, felnőttképzési szakértő. Pályafutását villamos hálózattervezéssel kezdte, majd az ezredforduló környékén gyengeáramú rendszerek tervezésével foglalkozott. Műszaki vezető, majd ügyvezető szerepben segítette a magyarországi nagy sávszélességű internet elterjedését. Öt éven keresztül tanított szakképzésben és vezette az intézmény erősáramú munkaközösségét. Tíz éven keresztül vett rész villanyszerelők felnőttképzésében. A megszerzett tapasztalatok birtokában az e.on vállalatcsoport műszaki utánpótlás programjaiban vállal szakértőszerepet, villanyszerelő, erősáramú elektrotechnikus, központifűtés- és gázhálózatrendszer-szerelő, továbbá villamosmérnök és gépészmérnök duális képzésekben. Tagja az Elektronika és Elektrotechnika Készségtanácsnak állandó meghívottja az Épületgépészet Készségtanácsnak. Tagja továbbá a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Villamosmű Műszaki-biztonsági és FAM Tevékenység Szakági Műszaki Szakbizottságának. Hobbija, hogy hétfő esténként a Debreceni Egyetem villamosmérnök tanszékén tanszéki mérnökként oktat.
Prof. Dr. habil. Kovács Levente, született 1977.-ben Resicabányán, villamosmérnök, egyetemi tanár és az Óbudai Egyetem jelenlegi rektora. Diplomáját 2000-ben szerezte meg a Temesvári "Politehnica" Műszaki Egyetemen, Automatizálás és Számítógépek Karán, Automatizálás és Ipari Informatika szakon. 2000 és 2006 között a Temesvári Műszaki Egyetemen tanársegéd, majd 2006–2007 között vendégelőadó volt. 2008-ban PhD fokozatot szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2013-ban habilitált az Óbudai Egyetemen, ahol 2016 óta egyetemi tanár, és 2019-től a rektora. Kutatási területe az élettani szabályozások, a modern robusztus irányításelmélet és az orvosbiológiai kutatások terén mozog. -
„A gázellátás kiesésének veszélye jelentősen csökkent, de az árak alakulása továbbra is nagyon bizonytalan. A magas gáztárolási szintek és az ellátás diverzifikáltsága csökkentette a nyomást és a hiány újbóli kialakulásának kockázatát az európai gázpiacokon. A piaci várakozások 2023/24 tél végéig azt jelzik, hogy a nagykereskedelmi gázárak valamivel 50€/MWh felett stabilizálódnak, ami a 2022-es csúcs körülbelül egyhatoda, bár még mindig több mint kétszerese a válság előtti szintnek.
A megnövekedett kereslet azonban újraindíthatja az árnyomást. Ezt fokozhatja pl. egy hideg tél vagy a forró nyár, ami növelheti a fűtési vagy hűtési igényt; az alacsonyabb árak csökkentik a gázmegtakarítási ösztönzőket, és az energiatermelésben a gázról szénre való átállás visszafordítása, amely néhány országban tavaly történt, megnövelte az LNG iránti keresletet; valamint a gáztüzelésű villamosenergia-termelés növelésének szükségessége a nukleáris kapacitás és a vízenergia-termelés alacsony rendelkezésre állása miatt. Ugyanakkor a kedvezőtlen időjárási viszonyok és a megújuló energiatermelő kapacitások növekedése lefelé irányuló nyomást gyakorolhatnak a gázárakra, a határidős szerződések által jelenleg javasolt szint alá.”
Szabó Gergely 2014 decembere óta irányítja a MET Magyarországot, 2019 óta pedig a MET Central Europe régiós szervezetét. Szabó Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, vállalati pénzügyek szakon. 2007-ben csatlakozott üzletfejlesztési szakértőként a MOL-csoport gázdivíziójához. 2010 és 2011 között a MET beszerzés és strukturált kereskedelem igazgatói posztját töltötte be. 2011-től négy évig a MET Csoport svájci kereskedelmi központjában, a MET International vezérigazgatójaként dolgozott. A MET Magyarország vezérigazgatói pozíciója mellett Szabó Gergely a Magyar Telekom és a MET Holding vegyesvállalatának, az E2 Hungary-nek igazgatósági elnöke. A MET Magyarország és az E2 Hungary a magyar piacon képviselik a MET Central Europe szervezetét, amely régiós csoport emellett még a horvát, szlovák, szerb és ukrán piacokon aktív az energiakereskedelem és az energiahatékonysági szolgáltatások területén a kis- és középvállalkozások, a nagy ipari fogyasztók, valamint az állami tulajdonú intézmények szegmenseiben. -
A magyar népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Grósz Károlynak:
"Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Aggódunk a Duna környezetéért, ezért továbbra is igen veszélyesnek tartjuk a hatalmas károkat okozó Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer építését. E fölösleges óriásberuházás – a szakemberek zöme és a környezetvédők szerint is – környezetpusztító és sokmilliárdos adósságokba hajszolja az országot. Az egyoldalú tájékoztatási kampány eredménytelensége is mutatja, hogy döntésük téves. (…) Mi, akik aggódunk a Duna sorsáért és a beavatkozás káros következményeit szeretnénk elkerülni, békés felvonulást tartunk 1988. május 27-én a Vörösmarty tértől Ausztria nagykövetségéig. Kérjük a Tisztelt Miniszterelnök Urat, hogy támogassa közös ügyünket!"
Holoda Attila
A Moszkvai Gubkin Olaj-, és Gázipari Egyetemen szerezte bányamérnöki diplomáját 1989-ben. 2000-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezett MBA pénzügyek végzettséget. Termelőmérnökként kezdte karrierjét a MOL jogelődjénél, 1989-ben. 2012-ig különböző közép- és felső vezetői pozíciókat töltött be a kutatás és a termelés irányításban, beruházási projektek, karbantartás menedzsment és beszerzési területeken. Közben két évet töltött a MOL képviselőjeként és a magyar vezérigazgató-helyettesként a MOL Upstream első külföldi Kazahsztánban működő közös vállalkozásában. Az Igazgatóság tagja volt a horvát INA d.d.-nél (2009-2011), valamint az MMBF Zrt-nél (2007-2009). 2009-2012 között a Magyar Bányászati Szövetség elnöki posztját töltötte be. 2012-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgozott energetikáért felelős helyettes államtitkár pozícióban. 2013 óta saját szakmai tanácsadó cégét vezeti.
Mészáros Csaba
1969-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen építőmérnökként. 1982-ben Műszaki doktori oklevelet, Vízkészletek elosztása vízhiányos időszakban témában. Kutató, tervező mérnök, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék címzetes egyetemi docense. Számos publikációja, szakmai referenciája, előadása érhető el a vízépítés területén, az egyetem egyik legnépszerűbb tárgyának – A Duna – emblematikus gazdája!
Kötetlenül, energetikáról, egymásközt! -
A hálózati flexibilitás az energiaellátó rendszerek és hálózatok képességét jelenti, hogy alkalmazkodjanak a változó energiatermeléshez és fogyasztáshoz, valamint a rendszerben fellépő egyéb dinamikus változásokhoz. A hálózati flexibilitás lehetővé teszi a hatékonyabb energiagazdálkodást, a megújuló energiaforrások integrációját és a hálózati stabilitás fenntartását. Azonban számos kihívással járhat a hálózati flexibilitás megvalósítása. Következő adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a flexibilitás, mi köze a frekvencia szabályozáshoz, az energiatároláshoz, és mit kezd vele egy elosztóhálózati engedélyes vagy a rendszerirányító.
Balogh Richárd - 2008-ban diplomázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, villamosmérnöki szakon, villamosenergia-rendszerek szakirányon. Végzése óta a MAVIR kötelékében dolgozik, de az évek során többször változott a pozíciója, viszont végig a rendszerirányítás területén maradt, mely időközben kibővült a piacműködtetéshez kapcsolódó feladatokkal. Vezetői munkakörben 2014-től dolgozik, kezdetben forrástervezési osztályvezetőként, 2022. augusztusától rendszerirányítási és piacműködtetési igazgatóként. Igazgatóként a rendszerirányítás és piacműködtetés operatív feladatainak biztosításáért felel, ideértve a rövidtávú tervezési és valós idejű üzemirányítási feladatokat.
2016-2019 között tagja volt az ENTSO-E által létrehozott TSO-DSO munkacsoportnak, mely az európai elosztói engedélyesekkel történő együttműködés fejlesztését, az elosztott termelés és aktív fogyasztók villamosenergiapiacon történő megjelenésének elősegítését tűzte ki célul.
Hartmann Bálint - 2008-ban végzett okleveles villamosmérnökként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Ph.D. tanulmányait Dr. Dán András vezetésével a BME Villamos Energetika Tanszékén folytatta. 2013-ban szerzett tudományos fokozatot, 2022-ben habilitált. Sikeresen pályázott az Új Nemzeti Kiválóság Program „Kiválósági kutatócsoport” ösztöndíjára, melynek támogatásával a BME-n megalakította a "FASTER (Future Applications of Sustainable Transmission and distribution Energy Research)" kutatócsoportot, melynek 2017-2019 közötti tevékenysége nagyban hozzájárult a 2019-ben beadott MTA Lendület Pályázat sikeréhez. Ezzel a támogatással 2019-2022 között az "MTA-BME Lendület FASTER Kutatócsoportot" vezette.
A közelmúltban érdeklődése az átviteli- és elosztóhálózatok topológiai tulajdonságainak, fejlődési folyamatának irányába fordult, valamint annak feltárására, hogy az előbbiek hogyan befolyásolják a rendszer sérülékenységét.
Péter Gábor Mihály - Középiskolai tanulmányait követően a BME-n Villamosmérnök oklevelet szerzett 1993-ban; több diplomával is rendelkezik a mérnöki alapvégzettsége mellett: Külkereskedelmi Főiskola Total Quality Management Szakközgazdász, 1997; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MBA, 2005. 1993-ban kezdett el dolgozni az ÉDÁSZ vállaltnál, mint üzemviteli mérnök, azóta is a villamos elosztás területén dolgozik, jelenleg az E.ON ÉszaK-Dunántúli Áramhálózati Zrt-nél, mint Kiemelt hálózati innovációs szakértő tevékenykedik. Közel 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a villamos-energia elosztás területén. Az elmúlt 6 évben több nemzetközi projektben is részt vett és vesz, amely a hálózati rugalmasság témakörét vizsgálja. Jelenleg az E.ON Hungária DSO cégei számára fejlesztendő Rugalmassági platformjának product owner-e. -
Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetben van az energiaforrások tekintetében. A terv egyik célja, hogy 2030-ra az EU 10 millió tonna megújuló hidrogént állítson elő, és további 10 millió tonnát importáljon. Az IEA adatai szerint az EU a teljes CO2-kibocsátásának 75%-át annak energiatermelése és -fogyasztása tette ki. Másik probléma, hogy az EU energiájának több mint 50%-a még most is importtól függ. Aktuális adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a mindennapjainkban a zöld hidrogén, hozhat-e érdemi áttörést és változást az energiaszektorban, vagy csak egy újabb hype? Ebben kérjük szakértő vendégeim segítségét és hallgatóink figyelmét!
Tompos András a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) főigazgató helyettese, az Anyag- és Környezetkémiai Intézetének igazgatója, és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület elnöke. 1994-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki karán. 1995-től az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetben készítette doktori munkáját a heterogén katalízis területén, PhD értekezését 1999-ben védte meg. 2001-ig Németországban, az RWTH Aachen Heterogén Katalízis intézetében posztdoktori ösztöndíjasként dolgozott a homogén katalizátorok rögzítése tématerületen.
Szakterülete kiterjed még a hidrogén előállítására heterogén katalízissel.
Nagy gyakorlata van PEM tüzelőanyag cellákon alapuló komplex készülékegyüttesek, laboratóriumi deszkamodellek tervezésében, és azokon elektrokémiai és egyéb analitikai vizsgálati módszerek alkalmazásában.
Pintér László az OPUS TIGÁZ ZRT és OPUS TITÁSZ ZRT: Innovációs igazgatója. Többek között energetikai pályázati részvétel szervezéssel, műszaki támogatással, innovációs energetikai projektek műszaki irányításával foglalkozik.
1993-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Erősáramú szakán, majd 1996-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Szakokleveles mérnökközgazdász képzésén Vállalkozói szakon. Ezt követően az E.ON-nál alállomási mérnök, szakterületvezető. Később az innovációs területen is dolgozott szakrétőkén és osztályvezetőként egyaránt. Nagy, nemzetközi projekteket irányított, mint a Danube InGrid projekt, ami célzottan a megújuló energiaforrások hálózati csatlakozását hivatott biztosítani.
Napjainkban az Opusnál innovációs igazgatóként olyán témákkal foglalkozik, mint pl.:
• Bükkábrány hidrogén előállító üzem létesítése
• Halmajugra naperőműpark létesítése
• Hálózati integrált energiatárolók létesítése
• RRF pályázati feladatok 2021- -
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az ahhoz tartozó 17 fenntartható fejlődési célt. A világ vezetői elkötelezték magukat a szegénység felszámolása, a bolygónk védelme és annak garantálása mellett, hogy minden ember békében és jólétben éljen. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend – az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodással együtt – arról szól, hogy hogyan tudjuk közös erővel jobbá tenni a világot, és egyben a fenntartható fejlődés és annak gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és irányítási dimenziói terén végzett nemzetközi együttműködés globális kereteként szolgál.”
Aktuális adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a mindennapjainkban a fenntarthatóság, hol kapcsolódik a elektrotechnikához, és egy csomó más kérdéseben kértük szakértő, akadémikus vendégeink segítségét!
Dr. Bartus Gábor környezetgazdász, egyetemi adjunktus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének oktatója, az Országgyűlés mellett működő tudományos tanácsadó testület: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára. Számos nemzetközi és európai fenntartható fejlődési együttműködési szervezet alapítója, tagja, vezető tisztségviselője. Részt vett az ENSZ Biodiverzitással és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi testülete (az IPBES) tudományos működési alapelveinek kidolgozásában.
Dr. Bándi Gyula, az MTA doktora, tszv. egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-ás Államtudományi Kar, Környezetjog és Versenyjog tanszék - immár 25 éve. Ugyanott a Doktori Iskola vezetője is. 45 évvel ezelőtt, rögtön a végzést követően kezdett foglalkozni a környezetjog kutatásával és oktatásával. E téren több mint 300 publikációja jelent meg itthon és külföldön. 2017-ben hat évre a jövő nemzedékek szószólójává - az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese - választotta az Országgyűlés, majd 2023-tól ezt újabb hat évre meghosszabbították. Számos hazai és nemzetközi egyesület, tudományos grémium tagja. -
A következő adásban egy roppant praktikus témát veszünk górcső alá: mindenhonnan repkednek nemcsak a milliárdok, de a 10-100-1000 milliárdok, amit az RFF (felújítási alap) és egyéb forrásokból lehet az iparágra költeni. Ez remek hír, de amire a válaszokat keressük: ki fogja ezt végrehajtani?
Leszerződni, „elkölteni” lehet, de az oszlopot állítani, a nyomvonalat tervezni, a TMOK-t beüzemelni emberi kezek fogják. Hol vannak ezek a szorgos kezek, hogyan lehet ezt megoldani? Bár a kérdés ártatlan, a válasz annál nehezebb! Ezért is hívtuk meg az iparág több területének gyakorló, tapasztalt, elismert képviselőjét, legyen szó KIF-es kivitelezésről, PV park tervezésről vagy 120kV-os nagy távvezetékek építéséről!
Lengyel Attila 1978-ban született. A budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott 2006-ban. 1998 óta az ÉSZAK-BUDAI cégcsoportnál dolgozik, 2018 óta ő vezeti a cégcsoportot. Közel 10 Mrd Ft-os árbevétellel és 350 fő munkavállalóval. Elosztóhálózati kis és középfeszültségen dolgoznak, teljes Magyarország területén.
Máthé Balázs 1981-ben született Budapesten. 1999-2004 között végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Erősáramú villamosmérnöki Karán. OKJ szakképesítései: ÉVÉ, EBF, Villámvédelmi felülvizsgáló, Villamos berendezés szerelő. 2003-2013 között Észak-Budai Kft., majd 2013-2016 között EM-AN Vill-Sec Kft. 2016-tól a Gts Investment Kft. Tulajdonosaként és Ügyvezetőjeként, országosan KIF-KÖF tervezési kivitelezési karbantartási üzemzavari munkákat, illetve kertészeti gallyazási munkákat végeznek minden elosztói engedélyesnek.
Sajtos Sándor Budapesten született 1965-ban. Tanulmányait a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolám és a Budapesti Műszaki Egyetem végezte. Jelenleg az Engedélyesek integrált főelosztó-hálózati üzemviteli szervezetének kialakításán dolgozik. 132 kV-os szabadvezetékek és 132 kV-os földkábelek üzemviteli, üzemzavar megelőzési, üzemzavar elhárítási, karbantartási és beruházás támogatási tevékenységének tervezése, szervezése, irányítása. Létesítési kompetencia felépítése, a létesítési és üzemviteli tevékenység összehangolása, integrált erőforrás menedzsment. A szakterület képviselete a Társaságcsoporton belül és az iparági együttműködések folyamataiban. Vezetői feladatok ellátása -
Amerikai kutatók először érték el laboratóriumi körülmények között azt, hogy fúziós kísérlet során több energiát nyerjenek ki a folyamatból, mint amennyit beletettek, vagyis pozitív legyen a folyamat energiamérlege. A kísérlet a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban zajlott december 5-én.” Ezen aktuális, sokakat foglalkoztató és erősen szakmai témáról beszélgetünk: a fúzió, és minden, ami körülötte van.
Félreértések, mendemondák, mikor lesz ipari alkalmazás, mennyiben gyakorolhat hatást a villamosenergia-rendszer ma ismert működésére, stb.
Mikorra lesz a gyakorlatban tényleg alkalmazható? Tartsatok velünk!
ZOLETNIK Sándor 1960 Július 24-én Budapesten született. Nős, két gyermek édesapja. 1984-ben okleveles fizikus diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezt követően 1987-ben egyetemi doktori fokozatot szintén ELTÉ-n, dolgozata címe: Plazmadiszrupciók vizsgálata az MT-1 tokamakban. 1993-ban a Fizikai Tudomány Kandidátusa címet érdemli ki, Az MT-1M tokamak röntgensugárzásának vizsgálata tomográfiás módszerrel című munkájával.
Érdeklődési területe kísérleti plazmafizika mágnesesen összetartott fúziós plazmákban, plazmadiagnosztika, plazmaturbulencia, numerikus módszerek, műszerfejlesztés.
1984-1987 között a KFKI RMKI-ban Doktorandusz Budapesten, majd több, különböző pozíciót tölt be az Energiatudományi Kutatóközpontban.
2020-tól az Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratórium vezetője. 17 különböző szakmai szervezet tagja! -
A következő témánk azokról a „szürke eminenciásokról” szól, akiknek a munkája akkor hibátlan, ha nem tudunk róla, hogy vannak. Az energiaválság és a folyamatosan változó szabályozási környezetben, háború súlytotta állapotban is folyamatosan helyt kell álljanak, nem hibázhatnak, és várják, hogy ne történjen semmi. A villamosenergia-rendszer irányítóiról, működtetőiről beszélünk. Ehhez az átviteli- és az elosztó-hálózat szakavatott rendszerirányító vezetőivel beszélgetünk, hogy betekintést kapjunk a függöny mögé…
Mlinkó Csaba
Balassagyarmaton született 1987-ben. 2011-ben az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán villamosmérnöki karon villamosenergetika szakirányon végzett. 2010-ben csatlakozott a MAVIR csapatához. 2013. január 30-án tett sikeres rendszerirányító mérnök vizsgát, ezt követően az operatív rendszerirányítás aktív résztvevője, vagyok, így volt szerencséje átélni és megtapasztalni a 2013.03.14-i üzemzavarokat is, amikor az átviteli hálózat elemei úgy kapcsolódtak ki meg vissza, mint egy középfeszültségű leágazás. 2018. január 1-től elődje, Kapás Úr nyugdíjba vonulását követően kapta meg a felkérést, ennek a nagy múltú, napokban 73 éves szervezet vezetésére. Nős, a napokban 2 gyerekes apuka.
Berecz Gábor
Pécsett született 1973-ban. 1996-ban végezett a BME VIK-en, villamosenergia-rendszerek modulon. Ezután 1 tanévet Grazban töltött ösztöndíjasként, majd 1997-től a DÉDÁSZ-nál dolgozik. 2007-ben lett Szekszárdon régióvezető, majd 2015-től üzemirányítási vezető, amihez ekkor már a teljes EHU területének üzemirányítása tartozott. 2021-től, az új EHU-ban üzemirányítási és távközlési vezető, nagyrészt a korábbival megegyező hatáskörrel, de már a TITÁSZ-tól elköszönve és az ELMŰ-vel megerősödve. Családos ember vagyok, 2 gyermek édesapja. -
Egy olyan dologról beszélgetünk majd, ami teljesen magától értetődő, hogy van, ha nem áll rendelkezésre, azonnal észreveszi mindenki. Talán az első olyan alkalmazási terület, ahol a villamosenergia-felhasználás megjelent, és természetesen mindenkinek van róla véleménye, de tapasztalata biztosan. Ez a világítástechnika! Hogy ez mennyire elektrotechnika, vagy klasszikus energetika, reméljük választ kapunk rá, ehhez több elismert szakértőt is meghívtunk a stúdióba: Nagy Jánost, aki a téma alfáját és omegáját ismeri, Sejpes Zoltánt, aki úgy tesz minket fényevővé, hogy nem halunk éhen, és Zalka Pétert, aki az étel mellé italt is biztosít. Fénnyel? Kiderül!
Nagy János
Villamosmérnök és világítástechnikai szakmérnök (a Barssói Műszaki Egyetemen és a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán (szakmérnöki) végezte tanulmányait). Immár 20 éve a Magyar Elektrotechnikai Egyesület VTT elnöke, sok éve az Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja. Munkáját Bláthy és Urbanek díjjal, valamint Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetéssel ismerték el.
A Világítástechnikai Kislexikon főszerkesztője, számos szakcikk szerzője, szakmai konferenciák előadója; az EUREM Energiagazdász képzés oktatója; többek között a nevéhez fűződik a LED Konferencia sorozat indítása, az egykori Luxexpo szervezése.
Dolgozott az ELMŰ-nél a közvilágítás üzemeltetés területen és a vizsgálóállomáson. 27 évig vezette a Prolux Világítástechnikai Kft-t. Jelenleg a B+N Referencia Zrt Központi mérnökségén szenior szakértő.
Sejpes Zoltán
A Food Autonomy Kft. ügyvezetője. Több, mint 20 év világítástechnikai vezetői , hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkezik. Többek között a gyártás, tervezés, kivitelezés területen is jártas, LED-esítésben komoly tapasztalattal bír. Folyamattervezés és minőségbiztosítás területen is aktívan tevékenykedett. Végzettségét tekintve okleveles vegyészmérnök, üzleti elemző és fekete öves projektmenedzser (six Sigma).
Zalka Péter
BME Gépszerkesztő MSC, BME Ipari Forma-, és terméktervező MSC képesítést szerzett, majd BKE (Corvinus), Colorado State Univeristy, Technische University Delft másoddiplomákat; Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Ipari formatervező Iparművész, a Hold Tervező Műhely Kft. terméktervezési tanácsadó; Adaptive Recognition Hungary Kft. Dokumentum olvasók üzletága Termékfejlesztési vezető; General Electric Kft. design manager, LED replacement lamps; B+N Referencia Zrt., Kutatás-Fejlesztés Vezető. -
Adatból energia
Gelencsér Lajossal és Dr. Vokony Istvánnal készült interjú Debrecenben a 68. Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás alkalmával az Európa Rádió jóvoltával. Köszönjük: https://europaradio.hu/ -
Egy forró nyári délutánon nem a légkondi, hanem az energiapiaci változások, árak, és események okoznak hidegrázást a szakembereknek, kereskedőnek, az iparágnak. Arra keressük a választ, hogy miért tette le anno a voksot Magyarország az atomenergia alkalmazása mellett, meddig használhatjuk ezt a technológiát, és az elméleti beszélgetéseken túl milyen gyakorlati kihívásokra kell felkészülni. Az azóta eltelt időszak csak megerősítette a várakozásokat, hogy a témának létjogosultsága, sőt, kiemelt szerepe lesz az energiaválság megoldásában. Ehhez keresve se tudtunk volna autentikusabb beszélgető partnert találni, mint Aszódi Attila.
Aszódi Attila a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, 2021 augusztustól a BME Természettudományi Kar dékánja. A 2003-as áprilisi paksi üzemzavart követően 2004 júniusáig Paksra kiküldött miniszteri biztosként tevékenykedett, a fukushimai balesetet követően pedig az Európai Bizottság szakértőjeként vett részt az európai atomerőművek Célzott Biztonsági Felülvizsgálatában. 1999-től 2014-ig (1 év megszakítással) a BME Oktatóreaktor vezetője. 2004-2014 között a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója. Az energiapolitika, a reaktorbiztonság és a termohidraulika kutatási területek vezetője. Gyakran fejti ki szakmai véleményét energetikai, energiapolitikai kérdésekben is. Oktatási tevékenységén túl nyilvános előadásokkal, média-megjelenésekkel küzd egy fenntartható energiarendszer kialakításáért és az atomenergia lakossági elfogadottságáért. Három gyermek, két lány és egy fiú édesapja, kevés szabadidejében szívesen fotózik és sportol. -
Merjünk veszélyesen élni – átülni vagy nem átülni egy elektromos autóba? A közlekedés elektrifikáció komplex kérdései, egymásközt…
A következő adásban egy nagyon aktuális témát szeretnék napirendre venni, amihez mindenki (is) ért, legalábbis van véleménye, de valódi szakértőt annál nehezebb találni: a közlekedés elektrifikáció! Nem arról szeretnék beszélni, hogy a tesla vagy az audi jobb, vagy mit okoz a hálózaton a rengeteg autó töltő. Komplexen kezelni a témát biciklitől a repülőig, városi, urbanizációs hatástól egészen az alapanyag hiány problémáig. Olyan kérdéseket feltéve, amit nem tudott, vagy nem akart a hallgató eddig feltenni… Ebben beszélgetőtársaim Földes Dávid és Csonka Bálint.
Dr. Földes Dávid a BME Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszékének tudományos munkatársa. PhD fokozatát közlekedéstudományból 2019-ben szerezte meg, disszertációjának címe: Innovatív közlekedési rendszerek és szolgáltatások fejlesztése. Disszertációjával elnyerte az European Fridriech-List díjat. Kutatásai során mikromobilitással, megosztott mobilitással, valamint az autonóm járműves szolgáltatásokkal foglalkozik, különös figyelmet fordítva az utazói elvárásokra.
Dr. Csonka Bálint a BME Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszékének tudományos munkatársa. PhD fokozatát közlekedéstudományból 2020-ban szerezte meg, disszertációjának címe: Elektromobilitási szolgáltatások tervezése. Kutatásai során megosztott mobilitással, közlekedés fenntarthatóságával és elektromobilitással, azon belül többek közt felhasználói elvárásokkal, töltőinfrastruktúra tervezéssel és töltésmenedzsmenttel foglalkozik. -
Egy olyan témáról beszélgettünk, ami nem hazai specialitás, messziről nézve sok száz, akár ezer oldal nem túl olvasmányos, izgalmas szöveg, mégis meghatározza a teljes iparágat, annak működését, változásait, szabályozását. Az EU rendeletek és az energiacsomagok mindig hoztak egy változást a szabályozásban, a legaktuálisabb az ún téli csomag, vagy CEP: cleen energy package. Dr. Szörényi Gábort kérdeztük, aki több hazai és nemzetközi fórumon is beszélt már ennek az új jogszabály-csomagnak a várható hatásairól és különösen az új technológiákat, innovatív szolgáltatásokat piacra segítő szabályozási környezetről.
Dr. Szörényi Gábor villamosenergetikai technikus, gépészmérnök, atomerőmű szakmérnök és MBA diplomát szerzett energetikus, aki az MVM-nél töltött 23 év után a Magyar Energia Hivatal alapításától kezdve regulátorként dolgozott 16 évet nyugdíjba vonulásáig. Közben az ERRA (Energy Regulators Regional Association) elnökének választotta, majd főtitkári tisztséget töltött be ott. Néhány évig a CEER közgyűlésének és az ACER igazgatóságának tagja volt. 2013-ban az ELMŰ, majd később az ÉMÁSZ közgyűlése a felügyelő bizottság tagjának választotta, mely tisztségben aktív szerepet vállalt 2021 őszéig. 2016 és 2019 között a német Innogy energiaszolgáltató csoport „International Business Council - Grid & Infrastructure” tanácsadó testületének volt tagja. 2018 és 2019-ben az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérte, hogy segítsen koordinálni az Energetikai Innovációs Tanács munkabizottságainak munkáját, amelyek fő feladata az energetika terén jelentkező új technológiák, innovatív szolgáltatások és módszerek feltérképezése, ösztönzési feltételeinek összeállítása, valamint az új, megújuló termelő kapacitások rendszer integrációját segítő rugalmassági potenciál piacra segítése. 2021 közepétől a MEKH külső tanácsadója főként a Tiszta Energia Csomag implementációjának szabályzói kérdéseiben. 2021 őszétől az ACER Board of Appeal (Fellebbezési Bizottság) tagjának választották. Aktív vitorlás versenyző és hét unoka büszke nagyapja. -
Az elmúlt időszakban a szokásosnál is igazabb volt, hogy egyedül a változás örök! Az a "forradalom", ami az energiaszektorban zajlott, zajlik, több évtizede nem látott változásokat, kihívásokat hozott 2021-ben. Ha ez nem lett volna elég, az E.ON és MVM közötti újabb megállapodás lapot húzott a 19-re! Ez volt az utolsó mozzanat, vagy folytatódik a változáscunami? Nem elég a piacnak a felrobbant árhelyzet? A covid okozta sokkból kilábalva, egy háború küszöbén mire készülhet kereskedő? És van az olcsón veszek, drágán eladok stratégiáján túl? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Jamniczky Zsoltal!
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán végzett 1991-ben, majd 1992 és 1994 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott posztgraduális jogi tanulmányokat. 1991 és 1995 között a Magyar Országgyűlés külkapcsolati irodájának tanácsadója volt. 1996-tól 2007-ig előbb a Reemtsma-nál, majd a Philip Morrisnál töltött be vállalati ügyekért felelős területeken vezető pozíciókat, Budapesten, Brüsszelben és Zágrábban is dolgozott. 2007-ben csatlakozott az E.ON Hungáriához mint központi ügyekért felelős igazgató, 2010-ben a vállalatcsoport vezérigazgató-helyettese lett. Vezetése alá tartozott a szabályozási ügyek és kormányzati kapcsolatok, a vállalati kommunikáció és marketing, a jogi ügyek, valamint az innovációs és stratégiai területek. 2016-tól az E.ON Hungária csoport ügyfélmegoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese, aki az ügyfélszolgálatért, az energiapiacokért, az energiaértékesítésért, az energiamegoldások értékesítéséért, kivitelezéséért és üzemeltetésért, valamint a márka és marketing területért felel.
2011 óta az Eurelectric Magyarországi Tagozatának alelnöke és a szervezet Kereskedelmi és Ügyfél Bizottságának tagja. 2013-óta a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezet elnökségi tagja. 2019 májusában a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (HBLF) szervezet igazgatója lett. 2020 szeptemberétől a Budapesti Elektromos Sportegyesület elnöke, a Jövő Mobilitása Szövetség és az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnökségi tagja. Munkásságáért 2016-ban megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. -
Az elmúlt néhány hónapban újabb és újabb csúcsott döntött mind az energiafelhasználás, mind annak az ára. Akár az üzemanyagot vagy a villamosenergiát ha nézzük, soha nem látott szintet ütött meg a piaci ár, ha egyáltalán volt elegendő mennyiség. Ennek a hátteréről, jővőképről, és lehetséges forgatókönyvekről beszélgettünk ifj Chikán Attilával. Arra kerestük a választ, miként fenntartható a folyamatos fejlődés, érdemes-e napelemet tenni a ház tetejére, vagy hogy célszerű ködben vezetni!
- Mehr anzeigen
