Episodes
-
Az elmúlt években a klímaszorongás bekerült napjaink divatos fogalmai közé. Bátran mondhatom, hogy a kávé szeretete és a szelíd, környezeti es társadalmi működésre való törekvésünk mellett a klímaszorongás egy újabb kapocs közöttünk Dáviddal, aki ebben az epizódban ismét csatlakozott hozzám, hogy feltérképezzük közös szorongásunkat a klímaválság kapcsán. Vendégünk Csizmadia Máté pszichológus, agrárközgazdász, aki agrárterületről érkezett meg a klímaszorongás világába.
“Hosszútávon mind halottak vagyunk” - tartja a jó öreg közgazdász mondás, akkor mégis mi a fenének aggódunk ennyit - most éppen a klíma miatt. Mátét arról faggattuk, hogy vajon tudjuk-e pontosan miből táplálkozik ez a (klíma)szorongás. A haláltól félünk? Vagy valamiféle kontroll elvesztéstől? Vagy a teljesen ismeretlen jövőtől? A bűntudat gyötör bennünket itt a kapitalizmus eszméjén lovagló fogyasztói társadalom oltárán? Tudjuk az aggódásunkat tudatosítani vagy átkeretezni valamilyen tudatos figyelemmé? Mikortól válik az aggódás kontraproduktív?
Nagyon sok új fogalommal megismerkedhetsz ebben az epizódban, és bár a hagyományos szorongás definíciók nem működnek a klímaszorongás kapcsán, mégsem mondhatjuk, hogy ez egy teljesen egyértelműen negatív fogalom.
Mindenesetre, őrizd meg a hidegvéredet - hagyd abba a scrollozást és varrj magadnak egy répát, ha itt a világvége.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram:
https://www.instagram.com/fabrikbudapest/
Facebook:
https://www.facebook.com/fabrikbudapest/
Nézz szét a honlapunkon:
www.fabrikbudapest.hu
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt:
https://www.facebook.com/groups/1535989993879433 -
A világon kétféle ember létezik: aki elcseszett már valamit és aki még nem.
Gondoltad volna, hogy a sikertelen, bukott üzletemberek megszégyenítése évszázados, sőt évezredes múltra tekint vissza?! Görögországban ie. 800 környékén, a bukott kereskedőket és vállalkozókat kiültették a piacra és vödröt húztak a fejükre, hogy mindenki számára egyértelműen nyilvánvalóvá tegyék, hogy ők bizony elcseszték.
Akkoriban a sikertelen olasz üzletemberek sem voltak szerencsésebbek, őket még le is vetkőztették csupaszra, bárki megdobálhatta őket kővel és bátran ki is lehetett őket csúfolni. A franciák az 1500-as évek környékén a városok főterére terelték a csődben vállalkozókat és hivatalosan is bejelentették a csődbemenésük tényét. Annak érdekében, hogy elkerüljék az azonnal bebörtönzést, egy fura zöld fejfedőt kellett viselniük, hogy a biztonság kedvéért mindenki számára látható is legyen, hogy mennyire bénák.
Ezek után ne csodálkozzunk, ha a mai napig nehéz érzésekkel jár felvállalnunk, ha hibázunk vagy valamiben csúfos kudarcot vallunk. Tabutémaként kezeljük a hibázást, a sikertelenséget, kudarcainkat. Egyrészt egy csomó olyan rossz érzés kapcsolódik hozzá, mint pl. a szégyen, bűntudat, félelem, másrészt sokan még mindig attól félünk, hogy vajon mit gondolnak majd rólunk az emberek, ha kiderül, hogy valamit elrontottunk.
Ezért sokszor inkább bele sem vágunk dolgokba, pedig a bukásnak vannak kifejezetten konstruktív funkciói is: segíti az innovációt, fejleszti a kreativitást, a produktivitás és felgyorsítja a tanulási folyamatot is. Úgy azonban nehéz tanulunk a tapasztalatainkból, ha azt sem tudjuk elfogadni, hogy egyáltalán elrontottunk valamit
A tizedik epizódban Papp Réka coachcsal és Tóth Gergővel, a HR Fest és Business Fest alapítójával beszélgetünk igazi fuck-up sztorikról és arról, hogy hogyan vállaljuk fel a sebezhetőségünket, hogyan keretezzük át kudarcainkat, hogy a nap végén boldogabb hétköznapokat éljünk, akár üzleti döntéshozóként, akár mezei átlagemberként.
Ki vele, te mit mikor, mit csesztél el?Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram:
https://www.instagram.com/fabrikbudapest/
Facebook:
https://www.facebook.com/fabrikbudapest/
Nézz szét a honlapunkon:
www.fabrikbudapest.hu
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt:
https://www.facebook.com/groups/1535989993879433 -
Missing episodes?
-
Ezután a beszélgetés után egészen másképp fogsz gondolni a kedvenc kávézódra és azokra az arcokra is, akikkel ott találkozol!
Modern emberként roppant szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen az igazi élet terei már nemcsak a túlvilágon várnak bennünket, hanem bisztrókban, kávézókban, uszodákban, parkokban. A környezetpszichológia szerint ugyanis sosem vagyunk környezet nélkül - szerves viszonyban élünk a terekkel, helyeinkkel, legyen szó az otthonunkról, a munkahelyeinkről vagy kedvenc kávézónkról, uszodánkról, éttermünkről. Mindegyiknek megvan a saját maga funkciója és mindegyik helyen más-más jellegű élményben is részesülünk.A kilencedik epizódban azt vizsgáljuk Dr. Dúll Andrea környezetpszichológussal, hogy például egy kávézónak milyen szerepe van a társadalom szövetének építésében:
mi az a térélmény, hogyan hat ránk a szocio-fizikai környezet akár egy olyan helyen is, mint egy kávézó?hogyan hat egy ilyen (közösségi) hely az oda látogatók viselkedésére és hogyan hatnak a látogatók maguk is a helyre és az ott lévő összes többi emberre? befolyásolja-e ez a társas kapcsolatainkat, személetmódunkat, a világról alkotott képünket stb. a hely és mindaz, ami ott történik? és vajon tényleg elfogadóbbakká, boldogabbá válunk-e, ha rendszeres látogatói vagyunk ilyen laza, informális kapcsolódásokon nyugvó ún. harmadik helyeknek?A Fabrik is egy ún. tipikus harmadik hely - tudományos szempontból megközelítve a véletlenszerű, semleges és informális kapcsolódások helyszíne, ahol nem számít a társadalmi státusz, vagyoni helyzet. Az oda látogatóknak nem kötelességük ott lenni, nincsenek sem jogilag, sem politikailag, sem pénzügyileg a helyzet kötve, szabadon mozoghatnak, fő tevékenységük pedig a társalgás, ami legtöbbször könnyed hangulatban zajlik. Emiatt sokszor sajátjuknak, sőt sokszor második otthonuknak is érzik a helyet.
A kávézók évszázadok óta a kulturális, üzleti élet legpezsgőbb színterei, a demokratikus társadalmi berendezkedés mozgatórugói. Egy angol kávézóból indult útjára a The Guardian magazin és még az angol tőzsde is, és ne feledjük a Pilvax jelentőségét sem az 1848-as események sodrában.
Ha igazán jót akarsz magadnak, akkor az epizód meghallgatása után keresel magadnak egy ilyen szuper harmadik helyet - remélhetőleg egy jó kis kávézót - és ott kellemes beszélgetésekbe elegyedsz mindenféle emberekkel. #boldoghétköznapokatFolytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram:
https://www.instagram.com/fabrikbudapest/
Facebook:
https://www.facebook.com/fabrikbudapest/
Nézz szét a honlapunkon:
www.fabrikbudapest.hu
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt:
https://www.facebook.com/groups/1535989993879433 -
A klímaváltozás szélsőséges és negatív hatásait már mi is a bőrünkön érezhetjük. A beszélgetéseink során - akár itt a podcastban, akár a Fabrikban - mi is sokszor keresünk válaszokat és megoldásokat egy fenntarthatóbb és környezetbarátabb életre.
Az ökológiai válság ma már kiemelt közügy és az emberi jogainkra is hatással van. Az, hogy élhetőbb, méltányosabb és igazságosabb világot teremtsünk magunk körül rendszerszintű gondolkodást és cselekvést igényel, de az egyénekre tolt (?) vélt vagy valós felelősség legtöbbször kontraproduktív és megbéníthatja a hétköznapi embert - akinek azonban a napvégén fontos vásárlási és fogyasztói döntéseket kell hoznia. Vagy éppen szavaznia kell általános parlamenti és önkormányzati választásokon.
Ezért most a nyolcadik epizódban, a TASZ-szal, azaz a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel arról beszélgetünk, hogy milyen jogi és aktivista eszközeink vannak abban az esetben, ha tudatosan fellépnénk környezetünk védelme érdekében. Keressük azokat a társadalmi akupunktúrás pontokat, amelyeket meg-megnyomogatva barátainkat, munkatársainkat, szomszédainkat, döntéshozóinkat is cselekvésre bírhatjuk.
Létfontosságú, hogy a megoldást kereső embereket felruházzuk a megfelelő eszközökkel, hogy mindenki a saját helyén, a saját szerepében, a saját eszközeivel válhasson cselekvő (állam)polgárrá. Hozunk jó példákat nemzetközi és hazai terepről is, amelyek mind azt támasztják alá, hogy korai lenne még temetni a részvételi demokráciát.
Hajrá, aktivizálódjatok. Tüntessetek. Igényeljetek közérdekű adatok. Indítsatok petíciót. Szervezzetek lakossági fórumot. Lépjetek kapcsolatba az önkormányzati arcokkal. Böngésszétek a TASZ honlapját aktivista tippekért. Ajánljátok fel a szervezetnek a személyi jövedelemadótok 1%-át és végül, de nem utolsósorban vegyetek Szabad cuccokat a Fabrik gardróbjában.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram:
https://www.instagram.com/fabrikbudapest/
Facebook:
https://www.facebook.com/fabrikbudapest/
Nézz szét a honlapunkon:
www.fabrikbudapest.hu
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt:
https://www.facebook.com/groups/1535989993879433 -
Egy bennem heves érzéseket és aktív cselekvéseket kiváltó könyv kapcsán, a hetedik epizóddal belekóstolunk egy szerteágazó témába. Ez szerény véleményem szerint nemsokára sokkal vitatottabb területe lesz az élelmiszeripari és/vagy táplálkozástudományi beszélgetéseknek, mint azt jelenleg gondolnánk. Engem leginkább egészségügyi okok miatt kezdett el érdekelni a téma, de aztán megint oda lyukadtunk ki, hogy annyiféle perspektívából tudnánk ezt a témát is megközelíteni, hogy azzal egy komplett UPF évadot is megtölthetnénk.
UPF, azaz ultra-processed food, azaz ultrafeldolgozott élelmiszerek, de az adásból kiderült, hogy Magyarországon nem pont így emlegetjük őket.
Szóval van ennek a témának egészségügyi oldala, táplálkozástudományi oldala, fenntarthatósági oldala és még sorolhatnánk. A beszélgetés tökéletes példa arra is, hogy hogyan őrizzük meg a higgadtságunkat és maradjunk végig egy szélesebb alapokon nyugvó gondolkodás mellett. Én végig szerettem volna lerántani a leplet valamiről, de Réka egy pillanatig nem hagyta, hogy leszűkítsem az eszmefuttatásomat egy sémára és kipécézzek magamnak egyfajta terméket, egyfajta összetevőt vagy egyfajta “élelmiszert”. Ne hagyjuk, hogy vélt vagy valós nem-tudásunk, nem-értésünk, információhiányunk csapdába csaljon bennünket. Mert ez csak egy bináris csapdába vezet bennünket megint.
Persze ezek a cuccok nem jók, de fontos megérteni, hogy hogyan és miért jutottunk idáig:
hogy miért nem megoldás, ha hirtelen kidobálunk mindent a konyhából, amit nagyagyánk konyhájában nem találtunk meg hogy hogyan függ össze a jövedelmi státusz a jó minőségű élelmiszerekhez való hozzáférésselhogy a mókusuk iránt kb. annyira kellene aggódnunk, mint az orángutánokért hogy még a világ legfejlettebb gazdaságaiban sem egyértelmű alapvetés a tűzhely vagy a hűtőszekrény.Semmiféleképpen ne kövessétek az én példámat - semmit nem kell rögtön kidobni, és senkit nem kell rögtön keresztre feszíteni, mert az ilyen hirtelen lépésekkel megint csak kudarcra ítéljük magunkat egy egészségesebb élet felé vezető úton. Tájékozódni, beszélgetni, gondolkodni továbbra is ér - és addig is, igyátok Michael Pollan szavait:
“Eat food, not too much, mainly plants. Vagyis egyél rendes ételeket. Ne túl sokat. Főleg növényeket.Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram:
https://www.instagram.com/fabrikbudapest/
Facebook:
https://www.facebook.com/fabrikbudapest/
Nézz szét a honlapunkon:
www.fabrikbudapest.hu
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt:
https://www.facebook.com/groups/1535989993879433 -
Bármilyen platformra is keveredjünk a mai világban, könnyen azt tapasztaljuk, hogy valaki, valamilyen témában és valamilyen formában meg akarja nekünk mondani a tutit - így van ez a táplálkozással kapcsolatban is. Mi is sokat dilemmáztunk, hogy adjuk egy-e mindenható ökölszabályt a mai epizódban ahhoz, hogy hogyan kell fenntartható módon táplálkozni.
Végül úgy döntöttünk, hogy nem mondunk semmi tutiságot és világbékét elhozó receptet. Cserébe viszont kontextusba helyezzük a témát! Igyekszünk sokféle szempontot behozni a beszélgetésbe. Társadalmi oldalról, egészségügyi oldalról, környezeti oldalról, a pénztárcánk, a kreativitásunk és innovativitásunk felől is közelítve.
Arra keressük a választ, hogy hol van a kikövezetlen arany középút 2024-ben, Magyarországon, amelyen haladva egy mezei fogyasztó is tud érdemben tenni azért, hogy tisztábban lásson, felelőssebben döntsön és finomabbakat főzzön, ha fenntartható étrendre terelődik a szó.
Olyan kérdéseket feszegetünk, hogy meddig oké teljesen letolni magunkról a felelősséget (NEM OKÉ), mikor érkezünk meg a hülyebiztos boltok korába, ahol végre szájba rágnak nekünk mindent (SOHA) és vajon megúszható-e a gondolkodás akkor, ha arról van szó, hogy mi kerül a tányérunkra (NEM).
Ha egy valamit biztosan mégis mondanunk kellene, akkor azt mondanánk, hogy ha fenntartható táplálkozásról beszélünk, akkor azt mindig tartsuk észben, hogy ez nem egy “becsontosodott történet” - ahogy Réka utal rá. Egyáltalán ne vegyük készpénznek, hogy mindig úgy fogunk táplálkozni, ahogy ma táplálkozunk, mert a már napjainkban is érzékelhető természeti változások miatt mindenképpen változik az élelmiszereink mennyisége és minősége is.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram:
https://www.instagram.com/fabrikbudapest/
Facebook:
https://www.facebook.com/fabrikbudapest/
Nézz szét a honlapunkon:
www.fabrikbudapest.hu
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt:
https://www.facebook.com/groups/1535989993879433 -
Még mielőtt tovább kattintanál az elsőre kirekesztőnek tűnő cím miatt, kérlek ne tedd. Mert bár úgy tűnik, ez a beszélgetés csak egy szűk rétegnek szól, akik a saját kávézójukban kapirgálják a szerencséjüket (?:+ö/?+!), szerintünk azonban bárki számára érdekes lehet, aki vállalkozást vezet vagy egy vállalkozásban dolgozik és mondjuk egy kicsit (vagy nagyon) aggódik, klímaszorong a bolygónk jelenlegi állapota miatt. #bigwords
Már a nulladik intro részben is azt ígértük, hogy Nyitvatartás podcastban foglalkozunk majd azzal, hogy a fogyasztói társadalom epicentrumában hogyan lehet egy üzleti vállalkozást fenntarthatóan működtetni. Ez most egy olyan epizód, amiben erre teszünk próbát, Felcser Dáviddal, egyik állandó műsorvezető társammal, aki a híres pécsi Reggeli és Nappali vendéglátóhelyek egyik alapítója és társtulajdonosa.
Törtenelmi pillanat is ez egyúttal, hiszen Dávid az első férfi megszólaló a podcastban és nyugalma kifejezetten jól áll ennek a szorongató témának.
Olyan kérdésekről dilemmázunk, hogy vajon beszélhet-e egyáltalán egy kávézótulajdonos fenntarthatóságról, hétköznapi élvezet vagy inkább luxustermék-e kávé, és hogyan néz ki mindez a klímaváltozás tükrében, ami mindannyiunktól azt várja, hogy picit (nagyon) változtassunk a jelenlegi működési módjainkon. Van-e helye egy flat white-nak a fogyasztói társadalomban és hogyan értelmezhető újra a profitlogika egy mikrovállalkozás életében.
Az biztos, hogy vállalkozásunk működésének fenntarthatóbbá - vagy ahogy Dávid mondja - szelídebbé tétele nem megy egyik napról a másikra: folyamatosan kell reszelgetnünk és “finomhangolnunk” a dolgokat.
Hallgasd meg az epizódot és ha már csak 5 percig elgondolkozol azon, hogy hogyan lehet a saját vállalkozásodat picit szelídebben, tudatosabban működtetni, akkor a foglalkozás elérte a célját.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram:
https://www.instagram.com/fabrikbudapest/
Facebook:
https://www.facebook.com/fabrikbudapest/
Nézz szét a honlapunkon:
www.fabrikbudapest.hu
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt:
https://www.facebook.com/groups/1535989993879433 -
Korábban gyakran kezdtem úgy a mondandómat egy-egy konferencián vagy workshopon, hogy bármit is csináljunk mi itt idősebbek a nagyvilágban, azt úgy kell csinálni, hogy majd a jövő generációinak legalább annyira jó legyen az élete, mint a miénk (volt). Közben meg annyira gyorsan haladnak a dolgok, hogy a jövő generációi itt vannak, már nem holmi absztrakt káposztafejek egy megfoghatatlan távoli időben. Felnőnek és váratlanul sok dilemmával, szorongással és döntési helyzettel néznek szembe, amelyeknek nagy részét mi (is) okoztuk nekik.
Vannak, akik hisznek a generációs különbségekben, de olyat is ismerek, aki kategorikusan elutasítja azt. Az biztos, hogy nekem (szorongó) X-es munkaadóként sokszor nehézséget okoz Z-sek között otthonosan mozogni és gyorsan meg is hívtam kettőt a stúdióba!
Ebben az epizódban beszélgetőtársaim Gombkötő Emma és Börcsök Barbi - mindkettő dolgozott már a Fabrikban baristaként - akiket arról kérdeztem, hogy hogyan élik meg a munka világát, fenntarthatóságot, a hétköznapok instabilitását. Rácáfolnak arra, hogy a Z generáció egy megfoghatatlan massza, nem pusztán számok grafikonon mindenféle kutatásokban, hanem felnőttek, gondolkodnak, cselekvőképesek, készek arra, hogy aktív részesei legyenek történéseknek és formálják a körülöttük lévő világot.
Ebben az epizódban sem mondjuk meg a tutit és nem teszünk kategorikus kijelentéseket sem semmilyen korosztályról, de az biztos, hogy - bárhol is lebegjünk a generációs időtengelyen - mindannyiunknak érdemes néha szoftvert frissíteni, megállni egy pillanatra és megnézni, hogy azok a működési módok amelyekben olyan kényelmesen elvagyunk vajon szolgálnak-e még bennünket.
Egy-két jó tanács a végére:
mindenki járjon át a szomszédba, gondolkozzunk kevesebbet,és beszélgessünk többet egymással.ui: egyébként meg van betű a Z után is… az alfa, a görög abc-ben.
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram:
https://www.instagram.com/fabrikbudapest/
Facebook:
https://www.facebook.com/fabrikbudapest/
Nézz szét a honlapunkon:
www.fabrikbudapest.hu
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt:
https://www.facebook.com/groups/1535989993879433 -
2024 a könyvek és az olvasás éve a Fabrikban! Januárban megajándékoztuk magunkat és benneteket is az #olvasslipót könyvklubbal, aminek még mindig annyira örülünk, hogy most kicsit hosszabban, mélyebben is foglalkozunk az olvasással.
Ma már sokkal nehezebben ülünk le fókuszáltan olvasni, mint korábban és a bennünket érő sok inger miatt fókuszunk mélysége is sérülhet. De mi nem temetjük a könyveket, sőt egyre jobban élvezzük az olvasást, és azt, hogy jobbnál-jobb könyveken keresztül kapcsolódhatunk másokhoz és önmagunkhoz is.
Ebben az epizódban a könyvekhez, olvasáshoz kapcsolódó kezdeményezéseink kapcsán beszélgettünk Dr. Vass Dorka irodalomterapeutával és a D012 módszer megalkotójával. Többek között arról, hogy mit is jelent az olvasás a 21. században és hogyan tudja az olvasót támogatni egy-egy szöveg, történet, karakter, ha egy picit önismereti oldalról is megvizsgáljuk, hogy mi minden történik bennünk, olvasókban, amikor a kezünkbe veszünk egy könyvet.
A beszélgetésből az is kiderül, hogy mi a baj azzal, hogy kötelezőnek hívjuk a kötelező olvasmányt, mi okoz leginkább nehézséget az olvasásban a mai gyerekeknek és hogyan tudjuk az ő autonómiájukat támogatni az olvasáson keresztül.
Az epizód végén kicsit mesélünk arról is, hogy egy irodalomterápiás folyamat hogyan tud hozzájárulni önmagunk megismeréséhez és ahhoz, hogy tudatosabban éljük meg a hétköznapokat.
Ha szeretnél velünk olvasni hónapról-hónapra, akkor csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és szeretettel várunk a február 21-én induló 10 hetes irodalomterápiás kurzusunkon is!Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram:
https://www.instagram.com/fabrikbudapest/
Facebook:
https://www.facebook.com/fabrikbudapest/
Nézz szét a honlapunkon:
www.fabrikbudapest.hu
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt:
https://www.facebook.com/groups/1535989993879433 -
Hogyan ne váljunk szemellenzős versenylóvá? Ha már a kütyüket is kikapcsoljuk néha, akkor az agyunkat vajon miért nem? Egyetértünk a kínai boltos nénivel, aki azt vallja, hogy egy napnál tovább nem szabad nem dolgozni, mert akkor megérezzük a szabadság ízét?
Ebben az epizódban bemutatkozik dr. Papp Réka coach, szervezetfejlesztő, ex-jogász, a Nyitvatartás podcast másik állandó műsorvezető társa. Kicsit körbejárjuk, hogy miért fontos téma számunkra a mentális jóllét és mi köze van egy kávézónak a hétköznapi jókedvhez. Belecsapunk a kedvenc témánkba: saját kiégésünkkel és nem kiégésünkkel foglalkozunk. Ahányan vagyunk, annyiféleképpen égünk, pörkölődünk, de az biztos, hogy nem jó ötlet szenvedélyből beáldozni a szabadságunkat.
Te mit gondolsz? Megúszható a burn-out?
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram:
https://www.instagram.com/fabrikbudapest/
Facebook:
https://www.facebook.com/fabrikbudapest/
Nézz szét a honlapunkon:
www.fabrikbudapest.hu
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt:
https://www.facebook.com/groups/1535989993879433 -
Buru Évi, a Nyitvatartás podcast házigazdája, Szöllősi Rékával, a podcast egyik állandó műsorvezető társával olyan kérdésekre keresi a választ az első epizódban, hogy vajon miért olyan nagy kihívás az étrendi változásokról egyáltalán beszélni, nem hogy meglépni őket és tartósan változtatni az étrendünkön.
Vagy ez is csak egy tévhit?
Miért nem elég meggyőző érv az egészségünk megőrzése, a természeti környezetünk helyreállítása és miért kivétel ez alól a fogyókúra? Milyen tényezők befolyásolják azt, hogy milyen élelmiszert/étrendet választunk? Van-e a fogyasztónak felelőssége, ez fekete-fehér kérdés-e?
Mi a világ gazdagabbik és szerencsésebb részén, abban a privilegizált helyzetben vagyunk, hogy tehetünk az étkezésünkkel azért, hogy segítsünk a világban azon a sok problémán, amit látunk a táplálkozással és étrenddel kapcsolatban.Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram:
https://www.instagram.com/fabrikbudapest/
Facebook:
https://www.facebook.com/fabrikbudapest/
Nézz szét a honlapunkon:
www.fabrikbudapest.hu
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt:
https://www.facebook.com/groups/1535989993879433 -
Ebben intro epizódban elmeséljük nektek, hogy mi minden vezetett ahhoz, hogy végül a Fabriknak lett egy saját podcastja. Rövid rész, Évi beszél egyedül, kezdd ezzel, aztán jöhet a többi!
#fabrikism #fabrikistaFolytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram:
https://www.instagram.com/fabrikbudapest/
Facebook:
https://www.facebook.com/fabrikbudapest/
Nézz szét a honlapunkon:
www.fabrikbudapest.hu
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt:
https://www.facebook.com/groups/1535989993879433
